Irena árvasága egyszerre valós tény, és jelképes dolog.
Szülőföld, és anyanyelv. Ez két olyan dolog, amik nélkül árvává válhatunk. Gyökértelenné, mint ahogy abban az esetben, ha elszakadunk felmenőinktől, nem ismerjük a  származásunkat, vagy az azzal való azonosulás a mi hatáskörünkön kívül esik, például egy idegen országban élés esetén.
Épp úgy ez a fajta árvaság, ahogy a szülők nélküli árvaság is olyan nehézség, amit rá osztott a sors. Bár Irena ezen a hirtelen előkerült rokonságon kívül mást nem ismer, az igazi szüleit sem, és nem is fogja megismerni. Ennek oka leginkább az a valóságból fakadó következtetés, hogy nagyon sok örökbe adott gyerek, mikor egyszer megismeri a szüleit, rájuk talál valahogy, akkor már nem tud jó kapcsolatot kialakítani velük. Sok esetben előfordul, hogy az igazi szülő ilyen hosszú, külön eltöltött idő után, mikor felveszik a kapcsolatot inkább lehetőséget lát ebben, semmint a gyereket, és pénzt, vagy egyéb segítséget kér tőle, semmint hogy gondoskodást vagy megértést adna.
Az otthontól való elszakadás, és a gyökértelenség igaz minden mitológiai elgondolásra is. A mitológia egy összefoglaló név, amely egy bizonyos kultúra lenyomatát őrző mítoszokat csoportosít. Ilyenek például a közismert görög mítoszok, például a Minótauroszról szóló, aki félig bika, félig ember volt, vagy Herkules, a nagy hős mítosza. Ugyanakkor nem csak a görögöknek voltak mitológiai elképzelései, hanem a mai napig ismertek ezek, például magyar vonatkozásban a csodaszarvas, vagy a turul madár. Mátyás király (Meghalt Mátyás, oda az igazság!), akit leginkább a török hódítások korában átéltek során keresztelt a nép igazságos királlyá, ugyanis a rengeteg adó, amit kivetett (pl. füst, kémény adó), nem éppen olyan döntések voltak, amik őt olyan szerethető királyi alakká tették. Ugyanakkor a jobbágyság számára igyekezett valós igazságszolgáltatást biztosítani, és az utókor sokkal inkább erről ismeri. (1)
Azonban nem kell egy egész népet elemezni ahhoz, hogy mitológiát találjunk, mert a családoknak külön-külön is vannak mítoszaik, még ha ezek nem is olyan kiterjedt, mint ahogy a példának okáért a görögöké volt. (2) Ezeket alkothatják bizonyos felmenők tulajdonságai, életútjai, vagy néhány származásra visszavezethető tulajdonság. Ilyen lehet például, hogy az egyik szülő ezen vagy azon népcsoportból származik, akik dolgosságukról, vagy éppen bátorságukról voltak híresek. Ilyen az is, ha a nagyszülők egyike olyan családból származott, amelyik komoly anyagi gyarapodásra tett szert, vagy éppen kifolyt a kezei közül a családi vagyon.
Ezek ugyanúgy határozzák meg az ember világlátását, és gondolkodás módját, ahogy a társadalom egészében is, nevezetesen értelmet adnak az eseményeknek, és a döntési helyzetekben a családi mitológia tulajdonságaira támaszkodunk, ezek által határozzuk meg magunkat.
Irena esetében azt láthatjuk, hogy nem csak őt nem fogadják el, hanem anyukájának tehetetlensége is megmutatkozik a közösség hozzá állásával szemben. Az egyetlen, amit tenni tud az örökbe fogadott lányáért az az, hogy elküldi őt. Irena passzív szenvedése, ahogy átadja magát a körülményeinek, és új otthonában is retteg attól, hogy ki fogják nézni árvasága miatt, síelésben ügyetlensége miatt, igyekszik mihamarabb elsajátítani a nyelvet, de abban is nehezen talál rá az önbizalmára. A benne élő mitológia, ahogy másokban is, előre meghatározza, hogy milyen olyan jellegű nehézségekkel lesz kénytelen szembe nézni, mellyel szemben tehetetlennek fogja érezni magát, és amely csak szenvedést hozhat neki.
Lily néni jelenlétével azonban új családi mítoszok lebbennek fel a szeme előtt, leginkább a két szülő-figurában, Lily néniben magában, és a már elhunyt Polgármesterben. Lily néni – Irena örökbe fogadó anyukájával ellentétben – képes volt hatni a közösségére, szépen lassan nyitottá tenni azt a külföldiekre. Ugyanolyan kiközösítettként kezdte, ahogy Irena tengette otthon a mindennapjait, és ahogy jól sejthetően az anyukája is. Ellenben ő képes volt alakítani a sorsán, véget vetni egy fejezetnek és kiépíteni egy újat.
A Polgármester pedig azon kívül, hogy a saját családjáért vállalta a felelősséget, képes volt az egész közössége nevében fellépni, sőt, ahogy az első könyv végén láttuk, még akár több falu vezetőjével is együtt működni annak érdekében, hogy a falu ügyei haladjanak.
Nem csak a hegyeknek vannak mitológiai alakjai, mint például Bailvok, aki az istenek csatározása során olyan hihetetlen erőre tett szert, hogy képes volt átformálni a föld rajzolatát, és hegyeket emelni maga köré. Jól példázza azt az elképzelést, hogy a nehézségeink által erőt nyerünk, ügyességre teszünk szert, és egyben megmagyarázza, miért is olyan megnyugtató a hegyek látványa – hiszen Bailvok maga is ezek árnyékában lelt menedékre.  
Az Amina által felvázolt teremtés történet, amelyet akkor mesél el, mikor látják a hallal díszített térképet Irena-val, szintén egyfajta mitológia. Jól szemlélteti azt, hogy egy adott ország határain belül, különböző okokból kifolyólag több elképzelés, bevett történet is kialakulhat ugyanannak a dolognak a megmagyarázásra, melyek más tulajdonságokat és eseményeket helyeznek előtérbe.  

(1) https://mek.oszk.hu/05900/05982/html/gmkardos0002.html
(2) https://www.researchgate.net/publication/261612272_Personal_Myths_-_In_the_Family_Way